GTA V - The Revenge of Maxwell
Elküldve: 2012. 09. 12. 20:32
Hello, mindenki! Úgy döntöttem, leírok nektek egy történetet Los Santos-ból, ameddig nem láthatjuk életnagyságban.
A címe GTA V - The Revenge of Maxwell. Ez egy amolyan DLC-nek képzelhető el. Később reményeim szerint videót forgatok belőle konzolon, és ha lesz video editor majd PC-re, esetleg ott még filmesebbre megalkotom. De ameddig nincs a GTA V doboza a kezünkben, addig csak le tudom írni.
Olyan 30 különálló "küldetésesre" tervezem, és kihagynám belőle a sok bevezető missziót az elejéről. Hogyha láttok párhuzamokat régebbi GTA részekkel, kérlek jelentsétek, javítom, mert egyedivé kívánom fejleszteni. Ezek miatt is az új rész kijátszásáig folyamatosan szerkeszteném a posztot, ha valami újat megtudunk.
Nem fogom leírni nagyon az akciókat, egyrészt, mert az majd a videóból jobb lesz, másrészt, mert ahhoz nem igazán értek. De azért mindent beleadok.
A történet Harley Maxwell-ről szól, egészen Los Santosba érkezésétől. Egy öltönyös figura, hasonló a trailerben látotthoz. Az időpont 2014 közepe, amikor a videót is tervezem készíteni. A főszereplő 36 éves.
A sztorit az 1. trailer inspirálta.
Köszönöm, ha már eddig elolvastátok, s most jöjjön a várva várt történet:
1. küldetés - Köszöntelek a gazdagok városában (Welcome in the rich's city)
A Shamal simán landolt a reptéren. Harley sose szeretett a tömegben utazni. Gáz pilóták, gáz kaják. Ezzel szemben ő megtehette, hogy a világ legjobbjaival vitesse magát, s a világ legjobb séfjei szolgáltassák neki az ételt. Bár pénze általában sötét ügyletekből folyt be, erről senkinek se kellett tudnia. Ezt a fajta munkát már amúgy is ott hagyta a komor Liberty City betontengerében. Már egy ideje másmilyen tengerre vágyott, sokkal üdítőbbre. Így esett a választás épp a napsütötte San Andreas államra. Kinézett az ablakon. Kint várta őt a gép mellett egy öltönyös afroamerikai. Ő fogadta, ő lett a menedzsere ebben az ismeretlen városban.
Harley felállt ülőhelyéről, kinyitotta a magángépének ajtaját. Rögtön arcába csapott a nehéz levegő. Felnézett az égre, élvezte, ahogy melengeti arcát a nap. Ideje volt indulni. Lesétált a repülőgép lépcsőjén, egyenesen a menedzseréhez. Addigra már az is észrevette.
- Harley Maxwell! Örülök, hogy látom. Köszöntöm a gazdagok városában! - szólította meg.
- Marvin Robbins, ha nem tévedek.
- Pontosan! A cég megy, kaszáljuk vele a pénzt már egy hete! Nagy üzletet fogtam magának!
- Remek! Hogy állok lakhely ügyileg?
- Egy gyönyörű villa a hegyoldalban, garázsában egy Cheetah, és egy Infernus áll. A reptér elé rendeltem egy limuzint, az majd elviszi oda.
- Köszönök mindent. Majd még hívom, ha szükségem lesz magára. Kifizette már a szolgáltatásait a jövedelemből?
- Természetesen, uram.
Ezzel elköszöntek. Harley kiment a reptér elé. Nem csalódott, egy fehér Strech állt a parkolóban. Közelebb lépett, s arra várt, hogy valaki kinyissa neki az ajtót. Meglepődve észlelte, hogy senki se segít neki. A sötétített ablakok miatt elkönyvelte, hogy senki sincs a limuzinban. Már épp távozni készült, amikor tompán hallotta valakinek az ordítását:
- Szálljon csak be, Maxwell úr! - szólt a hang.
Harley meglepetten bámulta az ajtót egy ideig, mígnem engedelmeskedett a hangnak. Abszolút sértésnek vette, hogy illetlen módon nem nyitottak neki ajtót. Ránézett a sofőrre. Negyven körüli, fehér, s kicsit kövér ember vezette a Strech-et. Alig, hogy elindultak, a sofőrből dőlni kezdett a szó.
- Nagyon fogja élvezni az itt töltött időt, Maxwell úr! Felhőkarcolók, sportkocsik, drága villák, extrém sportok, gyönyörű nők, mind megtalálhatók itt. Egy tehetséges üzletembernél, mint amilyen valószínűleg ön is, csak úgy dől a lé. Egyszer mindenképpen nézze meg a nagy Vinewood feliratot, és a vidéket! Gyönyörű! De óva intem a gettótól, az egy igazán veszélyes hely! Mindennapos gyilkosságok és bandaháborúk! Borzalmas! És ne kerüljön szembe az itteni rend őreivel! Természetfelettien agresszívak! Múltkor láttam, amikor egy halom kocsi ütközött, és az egyikbe meg belement egy zsernyák. A szegény civil vezetőt kirángatta a kocsiból, s amikor az feltápászkodott, a rendőr szitává lőtte. Öt a fejébe, három a testébe. De nem halt ám meg! Kis pénzébe került, és meggyógyították. Nagyon jó itt az orvostudomány. De ha mégis valamiben segíteni kéne, itt a névjegyem. - ezzel átnyújtott egy cetlit Harley-nak, s feszülten figyelte a reakcióját.
- Inkább az utat figyelje, mielőtt mi is orvosi kezelést kapunk! - ezzel átvette a cetlit, és abban a reményben, hogy nem folytatja a beszédet a sofőr, hozzáfűzte - Howard Howell, rendben, még átgondolom, köszönöm!
Reményei beteljesültek, a sofőr érkezésig meg se szólalt. A hatalmas villa előtt rakta ki Harleyt. Harley nem tétovázott sokat, a lábtörlő alól elvette a neki kikészített kulcsot, kinyitotta az ajtót. Bent a modern technika minden csodája megtalálható volt, de ez Harleynál mindennapos dolognak számított. Rögtön az ágy felé vette az irányt. Kifárasztotta őt a hosszú út, és tudta, hogy másnap még sok dolga lesz, így végre nyugodtan tudott aludni reggelig.
2. küldetés - Ez az ÉN cégem (It's MINE firm)
Harley kialvatlanul ébredt. Csörgőóráját ingerülten lecsapta, de már nem tehetett semmit. Indulnia kellett. Kiállt a villa elé, megnyomott egy gombot, mire a garázskapu kitárult előtte. Gyorsan eldöntötte melyik kocsijába szálljon. Liberty Cityben húsz Infernusa is volt egy időben, ám Cheetah-t még nem vezetett. Beindította az autót. A motor bőgése mosolyt csalt az arcára. Élvezte útját a belváros felé. Bámulta kint az ablakon a sok sztárt, a sok csillogást, és amire a legjobban vágyott, a sok színt. Leparkolt Los Santos legmagasabb épülete előtt. Ez lett az új munkahelye. Sokat nem kell majd dolgoznia, csak az első pár napon, ezt tudta jól.
Délután ötig csak a papírmunkákkal foglalkozott, és még így is hatalmas torony papírok előtt ült. Ha ez így folytatódik, még beleőrül. Ki kellett mennie levegőzni. Kiállt a tető legszélére és csak gyönyörködött a tájban. Egy idő után arra lett figyelmes, hogy már nincs egyedül. Hátrafordult. Meglepődött, hogy a menedzsere áll mögötte, de azon még jobban, hogy pisztoly van nála. Harley beljebb lépett a tetőbe.
- Mit szeretnél Marvin? Nem hívtalak ide. - kérdezte hangjára közömbösséget erőltetve.
- Tudom. Csak a tulajdonomért jöttem.
- Már átadtam a fizetésed.
- Csak egy részét. Még kell egy nagyobb dolog... A cég.
- Mi ütött beléd? - hökkent meg Harley - Köszönöm, hogy működésre bírtad, de megtetted már a szolgálatodat.
- Úgy van, én megtettem. De maga mit csinált?
- ÉN? A pénzt adtam.
- Úgy van. De semmi munka nincs benne. Így a cég mától az enyém.
- Nem!
Közelebb léptek egymáshoz. Kettejük között tapintani lehetett a feszültséget. Marvin Robbins Maxwellre fogta a fegyvert.
- Ez az ÉN cégem! - ezzel leütötte ellenfelét.
...
Harley egy motorcsónakon ébredt. Feje majd fel durrant. Marvinnal nézett farkasszemet. A motorcsónak vezetőjét nem látta.
- Jó, hogy csatlakozol a társaságunkhoz! Kedves ajándék volt a kezdőtőke a céghez. Most állj fel! - parancsolta Marvin. Harley nem tehetett mást, engedelmeskedett. - És most, nálatok hogy is mondják? Addio bastardo! (Isten veled rohadék!)
Ezzel kilökte a mozgó motorcsónakból Harleyt, aki csalódottan, fájó tagokkal lebegett a víz tetején. A tökéletes második nap a csillogás városában.
[Kamera Harley feje felett a város távoli körvonalára siklik, bejön a zene és a logó : Gta V - megj. egy későbbi videóhoz]
A címe GTA V - The Revenge of Maxwell. Ez egy amolyan DLC-nek képzelhető el. Később reményeim szerint videót forgatok belőle konzolon, és ha lesz video editor majd PC-re, esetleg ott még filmesebbre megalkotom. De ameddig nincs a GTA V doboza a kezünkben, addig csak le tudom írni.
Olyan 30 különálló "küldetésesre" tervezem, és kihagynám belőle a sok bevezető missziót az elejéről. Hogyha láttok párhuzamokat régebbi GTA részekkel, kérlek jelentsétek, javítom, mert egyedivé kívánom fejleszteni. Ezek miatt is az új rész kijátszásáig folyamatosan szerkeszteném a posztot, ha valami újat megtudunk.
Nem fogom leírni nagyon az akciókat, egyrészt, mert az majd a videóból jobb lesz, másrészt, mert ahhoz nem igazán értek. De azért mindent beleadok.
A történet Harley Maxwell-ről szól, egészen Los Santosba érkezésétől. Egy öltönyös figura, hasonló a trailerben látotthoz. Az időpont 2014 közepe, amikor a videót is tervezem készíteni. A főszereplő 36 éves.
A sztorit az 1. trailer inspirálta.
Köszönöm, ha már eddig elolvastátok, s most jöjjön a várva várt történet:
1. küldetés - Köszöntelek a gazdagok városában (Welcome in the rich's city)
A Shamal simán landolt a reptéren. Harley sose szeretett a tömegben utazni. Gáz pilóták, gáz kaják. Ezzel szemben ő megtehette, hogy a világ legjobbjaival vitesse magát, s a világ legjobb séfjei szolgáltassák neki az ételt. Bár pénze általában sötét ügyletekből folyt be, erről senkinek se kellett tudnia. Ezt a fajta munkát már amúgy is ott hagyta a komor Liberty City betontengerében. Már egy ideje másmilyen tengerre vágyott, sokkal üdítőbbre. Így esett a választás épp a napsütötte San Andreas államra. Kinézett az ablakon. Kint várta őt a gép mellett egy öltönyös afroamerikai. Ő fogadta, ő lett a menedzsere ebben az ismeretlen városban.
Harley felállt ülőhelyéről, kinyitotta a magángépének ajtaját. Rögtön arcába csapott a nehéz levegő. Felnézett az égre, élvezte, ahogy melengeti arcát a nap. Ideje volt indulni. Lesétált a repülőgép lépcsőjén, egyenesen a menedzseréhez. Addigra már az is észrevette.
- Harley Maxwell! Örülök, hogy látom. Köszöntöm a gazdagok városában! - szólította meg.
- Marvin Robbins, ha nem tévedek.
- Pontosan! A cég megy, kaszáljuk vele a pénzt már egy hete! Nagy üzletet fogtam magának!
- Remek! Hogy állok lakhely ügyileg?
- Egy gyönyörű villa a hegyoldalban, garázsában egy Cheetah, és egy Infernus áll. A reptér elé rendeltem egy limuzint, az majd elviszi oda.
- Köszönök mindent. Majd még hívom, ha szükségem lesz magára. Kifizette már a szolgáltatásait a jövedelemből?
- Természetesen, uram.
Ezzel elköszöntek. Harley kiment a reptér elé. Nem csalódott, egy fehér Strech állt a parkolóban. Közelebb lépett, s arra várt, hogy valaki kinyissa neki az ajtót. Meglepődve észlelte, hogy senki se segít neki. A sötétített ablakok miatt elkönyvelte, hogy senki sincs a limuzinban. Már épp távozni készült, amikor tompán hallotta valakinek az ordítását:
- Szálljon csak be, Maxwell úr! - szólt a hang.
Harley meglepetten bámulta az ajtót egy ideig, mígnem engedelmeskedett a hangnak. Abszolút sértésnek vette, hogy illetlen módon nem nyitottak neki ajtót. Ránézett a sofőrre. Negyven körüli, fehér, s kicsit kövér ember vezette a Strech-et. Alig, hogy elindultak, a sofőrből dőlni kezdett a szó.
- Nagyon fogja élvezni az itt töltött időt, Maxwell úr! Felhőkarcolók, sportkocsik, drága villák, extrém sportok, gyönyörű nők, mind megtalálhatók itt. Egy tehetséges üzletembernél, mint amilyen valószínűleg ön is, csak úgy dől a lé. Egyszer mindenképpen nézze meg a nagy Vinewood feliratot, és a vidéket! Gyönyörű! De óva intem a gettótól, az egy igazán veszélyes hely! Mindennapos gyilkosságok és bandaháborúk! Borzalmas! És ne kerüljön szembe az itteni rend őreivel! Természetfelettien agresszívak! Múltkor láttam, amikor egy halom kocsi ütközött, és az egyikbe meg belement egy zsernyák. A szegény civil vezetőt kirángatta a kocsiból, s amikor az feltápászkodott, a rendőr szitává lőtte. Öt a fejébe, három a testébe. De nem halt ám meg! Kis pénzébe került, és meggyógyították. Nagyon jó itt az orvostudomány. De ha mégis valamiben segíteni kéne, itt a névjegyem. - ezzel átnyújtott egy cetlit Harley-nak, s feszülten figyelte a reakcióját.
- Inkább az utat figyelje, mielőtt mi is orvosi kezelést kapunk! - ezzel átvette a cetlit, és abban a reményben, hogy nem folytatja a beszédet a sofőr, hozzáfűzte - Howard Howell, rendben, még átgondolom, köszönöm!
Reményei beteljesültek, a sofőr érkezésig meg se szólalt. A hatalmas villa előtt rakta ki Harleyt. Harley nem tétovázott sokat, a lábtörlő alól elvette a neki kikészített kulcsot, kinyitotta az ajtót. Bent a modern technika minden csodája megtalálható volt, de ez Harleynál mindennapos dolognak számított. Rögtön az ágy felé vette az irányt. Kifárasztotta őt a hosszú út, és tudta, hogy másnap még sok dolga lesz, így végre nyugodtan tudott aludni reggelig.
2. küldetés - Ez az ÉN cégem (It's MINE firm)
Harley kialvatlanul ébredt. Csörgőóráját ingerülten lecsapta, de már nem tehetett semmit. Indulnia kellett. Kiállt a villa elé, megnyomott egy gombot, mire a garázskapu kitárult előtte. Gyorsan eldöntötte melyik kocsijába szálljon. Liberty Cityben húsz Infernusa is volt egy időben, ám Cheetah-t még nem vezetett. Beindította az autót. A motor bőgése mosolyt csalt az arcára. Élvezte útját a belváros felé. Bámulta kint az ablakon a sok sztárt, a sok csillogást, és amire a legjobban vágyott, a sok színt. Leparkolt Los Santos legmagasabb épülete előtt. Ez lett az új munkahelye. Sokat nem kell majd dolgoznia, csak az első pár napon, ezt tudta jól.
Délután ötig csak a papírmunkákkal foglalkozott, és még így is hatalmas torony papírok előtt ült. Ha ez így folytatódik, még beleőrül. Ki kellett mennie levegőzni. Kiállt a tető legszélére és csak gyönyörködött a tájban. Egy idő után arra lett figyelmes, hogy már nincs egyedül. Hátrafordult. Meglepődött, hogy a menedzsere áll mögötte, de azon még jobban, hogy pisztoly van nála. Harley beljebb lépett a tetőbe.
- Mit szeretnél Marvin? Nem hívtalak ide. - kérdezte hangjára közömbösséget erőltetve.
- Tudom. Csak a tulajdonomért jöttem.
- Már átadtam a fizetésed.
- Csak egy részét. Még kell egy nagyobb dolog... A cég.
- Mi ütött beléd? - hökkent meg Harley - Köszönöm, hogy működésre bírtad, de megtetted már a szolgálatodat.
- Úgy van, én megtettem. De maga mit csinált?
- ÉN? A pénzt adtam.
- Úgy van. De semmi munka nincs benne. Így a cég mától az enyém.
- Nem!
Közelebb léptek egymáshoz. Kettejük között tapintani lehetett a feszültséget. Marvin Robbins Maxwellre fogta a fegyvert.
- Ez az ÉN cégem! - ezzel leütötte ellenfelét.
...
Harley egy motorcsónakon ébredt. Feje majd fel durrant. Marvinnal nézett farkasszemet. A motorcsónak vezetőjét nem látta.
- Jó, hogy csatlakozol a társaságunkhoz! Kedves ajándék volt a kezdőtőke a céghez. Most állj fel! - parancsolta Marvin. Harley nem tehetett mást, engedelmeskedett. - És most, nálatok hogy is mondják? Addio bastardo! (Isten veled rohadék!)
Ezzel kilökte a mozgó motorcsónakból Harleyt, aki csalódottan, fájó tagokkal lebegett a víz tetején. A tökéletes második nap a csillogás városában.
[Kamera Harley feje felett a város távoli körvonalára siklik, bejön a zene és a logó : Gta V - megj. egy későbbi videóhoz]