A játék talán egyik legizgalmasabb küldetése, amikor a város egyik bankját kell kirabolnunk. Az első képen ebből láthatunk egy jelenetet. Tisztán látszik, hogy a fejlesztők mely részeket dolgozták ki részletesen, melyiekeket kevésbé. A fal megviseltségét jelző textúrákra ránézésre nem fordítottak több munkát, mint az eddigi epizódoknál, de talán nem is kellene, hisz így is elmondható a város épületeiről, hogy kifogástalanok. A falak, az ajtók, ablakok, a boltívek viszont az előző részektől eltérően mindenütt alaposan ki lettek dolgozva. A lámpák világítanak, a fényeffektusuk oly annyira realisztikusak, hogy ennél jobbat más játékokban egyhamar nem fogunk találni. Ami a leg említésre méltóbb a képen az, amit nem is láthatunk rajta, vagyis hogy az objektumok egymásba olvasnak (például A táska szigorúan Niko teste mellett van). Az utolsó elem, amire kitérnék az a növényzet, konkrétabban a fák levelei. A konzolos verziókkal ellentétben itt cseppet sem látszanak "festőinek".

A második képen Niko és egy megkötözött nő, Gracie Ancelotti látható. A játék részletességét kiválóan szemlélteti ez a kép. Niko mimkája, a ruházata, annak gyűrődése, a fal mintázata, az ajtófélfa megviseltsége, vagy a polc görbesége. Elmondhatjuk, hogy nem sok ilyen kidolgozott játék születik a játékiparban.

Egy kifejezetten gyönyörű kép. Látható, hogy a személyi számítógépekre készülő változatban sokkal erősebbek, kihangsúlyozottabbak a színek. A kikötői harcban Nikonak nem csak a küldetés során "kapott" ellenfeleit kell megleckéztetnie, de a rendőröket is, akik a háttérben épp a helyszínre érkeznek. A kocsi ablakain a lövedékek nyomai kifogástalanul kidolgozottak, akárcsak Niko mozdulata, ahogy épp fedezékből tüzel az ellenségre.

Már volt egy kép a számítógépes portról, amelyen főhősünk egy rendőrautóban feszített. Ezen a képen szintén egy hatósági jármű volánja mögött feszít. A mozdulata teljesen valósághű, ahogy hátra néz a tolatásnál, ami egyébként teljesen érthető látván, hogy szemben vele egy dühös rendőr szegezi rá a pisztolyát. A színvilágot ezen a képen is érdemes megfigyelni az ablakon keresztül és egyébként.

A kép a hatalmas látótávolságot kívánja prezentálni, ami egyszerűen lélegzetelállító. Az épületeket, a város nappali fényeit kiválóan látni lehet, viszont mégsem látunk mindent - aki az utakon egyetlen egy járművet is észre vesz az kap egy csokit. Az égboltot és a felhőket érdemes megfigyelni. A kép szépségét csak fokozza a hatósági helikopter.

Algonquin-ra leszáll az éjj. A hatalmas felhőkarcolók ablakaiból, még a legtávolibb pontokból is áradnak a fények. A lilás égbolton  szintén fénylenek a csillagok és az arra elhaladó repülők is. Mindez gyönyörűen türöződik a  vizen. Niko hátát a holdfény világítja meg.

Ahogy látjuk Mr.Bellic épp elemében van, tombol. A színek itt is erősek. Ettől a felrobbant kocsik és a lángok is szebbek lettek.  A tökéletességre utal, hogy a roncsok és a szétrepülő alkatrészek égnek, nem  az aszfalt. Érdemes megfigyelni azokat  a pontokat, amelyeket a napfény megilávít (Niko arca, ruhája, fegyvere).

Egyértelmű, hogy Niko ezen a képen épp nyúlcipőt húz és menekülni próbál. Szembetűnik egy hiba, ami elgondolkodtató pozitív értelemben. A  Sanchez kerekei a talajban vannak, nem a talajon, viszont mivel homokos a terep ezt realisztikusnak is vehetjük. A kemény fordulás után porzik a homok, valamint a keréknyomok is gyönyörűen láthatóak. Főhősünk nagy pácban lehet, tekintve hogy nem egy pasas szegezi rá a fegyverét, ráadásul a háttérben egy Annihilator is közeledik. A színeket, az objektumok kidolgozottságát és a látótávolságot itt is érdemes megcsodálni.